A magas vérnyomás 2 stádiumának tünetei

Magas vérnyomás

A hypertonia tünetei Dr. Farsang Csaba Gyakran előfordulhat az is, hogy a beteg panasz- és tünetmentes, és más okból történt mérés derít fényt a magas vérnyomásra.

Az esszenciális hypertoniára egyedül jellemző tünet, panasz nincs. A hypertoniára legjellemzőbbnek tartott tünetek fejfájás, szédülés, fülzúgás, orrvérzés a hypertonia kórisméjének megállapítása előtt nem gyakoribbak a hypertoniás egyénekben, mint akiknek vérnyomása normális.

Magas vérnyomás (hipertónia)

A fejfájás a súlyos hypertoniásokban gyakoribb, elsősorban a tarkótájra, fejtetőre lokalizálódik, és gyakran erre ébred a beteg. A kora reggeli fejfájás utalhat alvási apnoe szindrómára is. Különösen elhízott betegeknél figyeljünk erre a lehetőségre, mivel náluk a hypertonia is és az alvási apnoe szindróma is gyakrabban fordul elő. A tachycardia, palpitatio, izzadás a korai stádiumban levő, elsősorban a sympathicotonia jegyeit viselő elsődleges hypertonia tünete, de phaeochromocytoma vagy hyperthyreosis gyanújele is lehet.

Afáradékonyság, polyuria, végtagi ügyetlenség, az izomerő csökkenése utalhat hypokalaemiára, ami krónikus pyelonephritisben, renovascularis hypertoniában, Conn-szindrómában egyaránt előfordulhat, de lehet korábbi agyi vascularis történés maradványtünete, vagy jelezhet gyógyszermellékhatást is.

A mellkasi fájdalom, dyspnoe, nycturia és fáradékonyság szív- és érrendszeri szövődményre ischaemiás szívbetegség, szívelégtelenség hívhatja fel a figyelmet.

Ezen kívül több sáv és több elnevezés létezik, de az közös bennük, hogy mindkét paraméter szisztolés, diasztolés esetén, ha az egyik érték magasabb, akkor azt értékeljük. Fontos tudni, hogy a vérnyomásértékek emelkedésével arányosan nőnek a kardiológiai megbetegedések kockázatai is, mint a stroke, szívinfarktus, alvási apnoe stb. A magas vérnyomás okai A magas vérnyomás betegséget a kialakulás oka szerint két nagy csoportba oszthatjuk. Elsõdleges vagy primer hipertónia esetében a magas vérnyomás kialakulása mögött nincsen kézzel fogható szervi elváltozás, az nem egy másik betegség, beavatkozás eredményeként jön létre.

Fizikális vizsgálat Dr. Barna István A hypertoniás beteg fizikális vizsgálata nem különbözik más beteg vizsgálatától, azonban kiemelt fontosságú a szabályszerűen végzett vérnyomásmérés, illetve a vese- és az endokrin betegségekre utaló elváltozások keresése. Kémiai laboratóriumi vizsgálatok Dr. Barna István Minden hypertoniás betegen el kell végeznünk az ún. A vese eredetű hypertoniában a vizelet vizsgálata fontos adatot nyújt. A vérkép vizsgálatával a renalis eredetű anaemia, illetve polyglobulia, esetleges idült alkoholfogyasztás ismerhető fel.

Az ionok a mellékvesekéreg betegségeinek kórisméjéhez nyújthatnak segítséget. Az egyéb kémiai laboratóriumi vizsgálatok eredménye az általános szív- és érrendszeri kockázat megítélésében nélkülözhetetlen.

Gyakori betegség-e hypertonia?

Eszközös vizsgálatok Dr. Barna István A vérnyomás és a szívfrekvencia rövid időn belül változhat, és ezzel alkalmazkodik a keringés a változó körülményekhez. A mindennapi gyakorlatban a közvetlen, artériában történő vérnyomásmérés nem alkalmazható. A közvetett vérnyomásmérés során a felkarra a magas vérnyomás 2 stádiumának tünetei mandzsettában akkora nyomást hozunk létre, amely megszünteti a vér áramlását, és a mandzsettában azt a nyomást mérjük, amely az artériában uralkodó nyomás ellensúlyozásához szükséges.

Amikor az éren belüli nyomás már meghaladja a mandzsetta nyomását, a pulzus hallhatóvá válik systoleamikor újra folyamatos lesz az áramlás az érben akkor a mandzsettában, a nyomás a diastolés érték alá csökken, és már nem hallható hangjelenség diastole. A mérés során az első hang megjelenése a systolés vérnyomásértéket jelzi I. Korotkov fázis. Korotkov fázis során szélesebbé válik a hang, a III.

Korotkov a diastolés vérnyomásértéknek felel meg. A hypertonia megerősítésére első alkalommal mindkét karon, ülve, állva és fekve, valamint az alsó végtagokon is meg kell mérnünk a vérnyomást.

A magas vérnyomás első tünetei

Ha a két karon mért érték között több mint 14—16 Hgmm a különbség, akkor ennek az okát 2 fokos magas vérnyomás fogyatékosság kell. A vérnyomást ezután magasabb értéket mutató karon kell mérnünk, és a vérnyomás jellemzésére a továbbiakban ezt az értéket kell használnunk. Ambuláns vérnyomásmérő készülékkel megállapítható az adott időszakra jellemző vérnyomásérték, ezért a műszer alkalmas a normotonia, a systolés és a diastolés hypertonia biztonságos megítélésére.

A nappali átlagos normális érték ennél mintegy 5 Hgmm-rel magasabb, az éjszakai átlagé pedig kb. A fehérköpeny-hypertonia vagy az izolált rendelői hypertonia meghatározást akkor használjuk, ha az egészségügyi személyzet jelenlétében a vérnyomásérték emelkedett, meghaladja a normális érték felső határát, azaz a hypertoniás tartományba kerül, de minden más alkalommal normális.

Az ABPM alkalmas a szív- és érrendszeri kockázat megítélésére is.

A magas vérnyomás tünetei - Jellemző panaszok

A kis, a közepes és a nagy kockázat megítéléséhez a vérnyomásérték, a vérnyomás napszaki ingadozása és a pulzusnyomás megfelelő adatot ad 5. A mért értékek számítógép segítségével jeleníthetők meg. A program az értékeket grafikon formájában ábrázolja, minden mért vérnyomásérték és pulzusszám leolvasható. A statisztikai program az átlagos systolés és diastolés vérnyomásértéket, a systolés és a magas vérnyomás 2 stádiumának tünetei vérnyomás különbségét, azaz a pulzusnyomást PNyaz artériás középvérnyomás-értéket MAPa pulzusszám átlagát, valamint ezen értékek maximumát, minimumát és standard deviációját is megadja.

a magas vérnyomás 2 stádiumának tünetei

Ambuláns vérnyomás-monitorozás a kockázatmegítélésben A beteg vérnyomásértékének pontos ismerete az optimális hypertoniagondozás előfeltétele. Az otthoni méréssorozat több felvilágosítást nyújt, mint a havonként-kéthavonként végzett eseti mérés.

Miért alattomos ez a betegség?

A betegek otthoni vérnyomásmérése során mért értékek rendszerint alacsonyabbak, mint az orvos által mért értékek. A beteg előzetes kiképzése is fontos, amire kellő időt kell szánnunk.

Az első antihypertensiv kezelés megkezdése előtt történjen ambuláns vérnyomás-monitorozás ABPM. A elvezetéses EKG-vel a balkamra-hypertrophiát, illetőleg az ischaemiás jeleket kell keresnünk. Hasi UH-vizsgálat segítségével a vesék anatómiai helyzete, illetve a mellékvesékben lévő eltérések tisztázhatók. A hypertoniás beteg gondozása során a szív UH-vizsgálatával pontos adatot kapunk a bal kamra szerkezetéről, a billentyűk állapotáról, a szív működéséről, illetve falmozgások alapján az esetleges ischaemiás területekről.

A nagyerek carotis, vertebralis, perifériás erek állapotát duplex Doppler-vizsgálatal tisztázhatjuk. Szemfenékvizsgálatot diéta hipertónia esetén 1 fok minden hypertoniás betegen el kell végeznünk, ami a kiserek állapotáról ad pontos képet.

A hypertonia szövődményei Dr. Farsang Csaba A magas vérnyomás elsősorban szív- és érszövődmények útján artériák, arteriolákilletve következményesen a szervek vérátáramlásának csökkenésével fejti ki károsító hatását.

Nyomtatás A vérnyomást nemcsak akkor tekintjük magasnak, amikor fejfájást, szédülést, fülzú­gást vagy egyéb panaszokat okoz, hanem már akkor, ha észrevétlenül megterheli a szívet és az ereket, s ezzel hosszú idő alatt károsíthatja a szív, az agy, a vese vagy a szem vérkeringését. Amíg ilyen szövődmények nincsenek, addig a hipertónia ki­tűnően kezelhető. Vérnyomáson majdnem mindig a ve­rőerekben — artériákban — a vér ál­tal az érfalra kifejtett nyomást értjük.

A vérnyomás emelkedése közvetlenül, mechanikai hatásként hat az érrendszerre és a szívre, de a hypertonia előidézésében szerepet játszó kóroki tényezőknek közvetlenül is van szív- és érrendszeri hatásuk. Hypertensiv érkárosodások A hypertoniához vezető tényezők és a vérnyomás emelkedése önmagában is károsítják az endothel működését és az érfalak szerkezetét.

A vascularis endothelium működése a társuló kórképek arteriosclerosis, csökkent glükóztolerancia vagy diabetes mellitus, dyslipidaemiailletve egyéb kockázati tényezők dohányzás miatt is károsodik. E folyamat részeként a vasodilatator hatású nitrogén-monoxid NO termelődése csökken, a vasoconstrictor tényezők EDCF, tromboxán A2, prosztaglandin H2 és az oxigén szabad gyökök képződése pedig fokozódik.

E tényezők hatására az érfal szerkezete megváltozik, az intima és a media simaizom, kötőszöveti rostok megvastagodik, kialakul, illetve felgyorsul az atherosclerosis. Ezek a folyamatok az elasztikus rostok mennyiségének csökkenésével, a kollagénrostok felszaporodásával járnak, ezért csökken az érfalak rugalmassága.

Az érlumen szűkül, tovább nő a teljes perifériás érellenállás, romlik a szervek vérellátása és bennük következményesen ischaemiás károsodás alakul ki. A vérnyomás systolés értéke így jelentősen megnő. A diastolés vérnyomás a hypertonia kifejlődése folyamán kezdetben szintén emelkedik, mert a legtöbb hypertoniát okozó tényező fokozza a perifériás érellenállást. A kor előrehaladtával azonban a diastolés nyomás csökken, tehát a pulzusnyomás nagyobb lesz, a systolés és a diastolés vérnyomás közötti tartomány kiszélesedik.

A vérnyomás systolés értékének növekedése miatt az izolált systolés hypertonia ISH — főleg időskorban — válik gyakoribbá. A hypertoniás érelváltozásokat a szemfenék vizsgálatával követhetjük nyomon.

Hypertensiv chorioidopathia. A fiatal egyének főleg vesebetegek és toxaemiás terhesek arteriosclerosis nélküli akut hypertoniájában látható kép. A chorioidea ischaemiája, majd retinaoedema lép fel, amelynek talaján serosus retinaleválás alakulhat ki. A krónikus, reparatív fázisban kb.

Tartalomjegyzék

Hypertensiv retinopathia vasoconstrictiv szakaszában a vérnyomás hirtelen emelkedése fokális, laktózmentes magas vérnyomás elleni gyógyszerek generalizált arteriolaszűkülethez vezet, amely az erek átmérőjének egyenetlenségeként mutatkozik.

A scleroticus szakban tartósan magas vérnyomás esetén az arteriolák fala fokozatosan megvastagodik, ez a szemtükri képen a fényreflex kiszélesedésében nyilvánul meg. Az arteriovenosus kereszteződéseknél a vénák összenyomódnak és eredeti irányuktól eltérnek Gunn- és Salus-tüneta kereszteződéstől distalisan elhelyezkedő vénaszakasz kitágul.

A scleroticus szak szövődményei az arteria és vena centralis retinae elzáródása, a macroaneurysmák, az epiretinalis membránok, a proliferatív vitreoretinopathia és a cystoid maculaoedema.

A hypertensiv opticus neuropathia tünetei a következők: Papillaoedema: a papilla széle elmosódott, az értölcsér kitöltött, illetve prominentia mérhető és tágult vénák látszanak. A látás nem károsodik, a magas vérnyomás 2 stádiumának tünetei nem következik be opticus atrophia.

Elülső ischaemiás opticus neuropathia esetén a halvány, elmosódott szélű papillán és a papilla közelében a retinán is vérzések látszanak. Súlyos látásromlás a vezető tünet. Oka a látóideg elülső szakaszát tápláló hátsó rövid ciliaris artériák súlyos keringési zavara, amelynek hátterében leggyakrabban arteriosclerosis és hypertonia, ritkábban óriássejtes arteritis áll.

A hypertonia malignus fázisában az opticus neuropathia esetén a vérnyomás hirtelen, erőteljes csökkentése szemészeti szempontból veszélyes, mert végleges vakságot okozhat. Hypertensiv szívkárosodás A szívizom vérellátása a koszorúér-áramlás károsodása a koszorúér-sclerosis következtében miatt is és a balkamra-hypertrophia miatt is romlik. A koszorúéráramlás relatív károsodását az is előidézi, hogy a nagyobb perifériás érellenállás miatt a keringés fenntartásához nagyobb szívmunka szükséges.

Részben ezért, részben a hypertoniát okozó tényezők közvetlen szívhatása révén, a kifejlődő degeneratív elváltozások kollagénfelszaporodás, cardiomyocytatömeg csökkenése, fibrosisés a gyakoribbá váló balkamra-hypertrophia miatt is romolhat a szív telődése diastolés működésromlás és pumpaműködése systolés működésromlás. A bal kamrafal tágulékonysága is csökken, ennek következtében károsodik a diastolés működés, ami az intracardialis nyomás fokozódása miatt subendocardialis ischaemiához vezet.

A vezetőrendszer ischaemiás károsodása és a fokozódó intracardialis nyomás miatt az ingerületvezetés is romolhat, ezért megnyúlhat az A-V átvezetési idő. A szívizom-ischaemia metabolikus acidosis irányába tolja el a pH-homeostasist és ez fokozza az arrhythmia extrasystolia, pitvarfibrilláció gyakoriságát. A szív leggyakoribb hypertoniás károsodásai: a balkamra hyperthrophia, a systolés és a diastolés szívelégtelenség, a koszorúér-betegség angina pectoris, akut koszorúér szindróma különféle formái és a különböző ritmuszavarok.

Hypertensiv agyi károsodások A magas vérnyomással összefüggő agyi érkárosodás patogenezisében a legfontosabb kockázati tényezők a következők: az endothel kóros működése, az elégtelen anastomosisok, a fokozott thrombocytaaggregáció. Az agyi károsodások között megkülönböztetjük a a magas vérnyomás 2 stádiumának tünetei encephalopathiát, a hypertoniás agyi microangiopathiát, a hypertoniás eredetű agyvérzést, az agyi fehérállomány károsodását ésaz ezekhez gyakran társuló vascularis dementiát.

A tünetek hátterében a vér-agy gát károsodása, plazmaextravasatio, szegmentális arteriola-összehúzódás, esetleg mikrovérzések állhatnak. Oka a gyorsan kialakuló, jelentősen ingadozó magas vérnyomás. A hypertoniás agyi microangiopathiára a magas vérnyomás 2 stádiumának tünetei az, hogy a kis arteriák ún.

a magas vérnyomás 2 stádiumának tünetei

Csökken az artériák reaktív vasodilatatiós képessége, és lacunaris encephalopathia képe alakul ki. Az agyi érbetegségek mintegy harmada ilyen kisérkárosodás következménye. Ennek leggyakoribb oka a kezeletlen, vagy nem megfelelően kezelt hypertonia. A vérzés kiváltó oka a micro- vagy macroaneurysma megrepedése, amely gyakran a vérnyomás hirtelen, nagyfokú emelkedésével függ össze. Az ischaemiás agyi katasztrófa agyi infarctus kialakulásáért a vérellátási zavar felelős.

A hypertoniában gyakori kóros működésű endothel és a kialakuló agyi kisérelváltozások rontják az agykéreg vérátáramlást és az agyi erek rezerv kapacitást. Ezek együttesen szétszórtan mutatkozó, vagy fokális idegsejtkárosodást, agyi infarctust okoznak. A vascularis dementiát akár egyetlen, ún.

a magas vérnyomás 2 stádiumának tünetei

Leggyakrabban olyan idős betegekben fejlődik ki, akiknek negyvenes-ötvenes éveikben igazolható volt a hypertonia. Hypertensiv vesekárosodások A vesebetegségek némelyike a vérnyomás emelkedésével jár.

Miért alattomos ez a betegség?

A hypertonia azonban másodlagosan károsítja a vesét hypertensiv nephrosclerosisamely circulus vitiosusként a vérnyomás további emelkedését okozhatja. A vesebetegség tehát egyaránt lehet oka és következménye a hypertoniának. A veseszövet hypertonia okozta károsodása nem specifikus, a kialakult elváltozások nem kórjelző értékűek. A leggyakoribb morfológiai elváltozások a következők: Benignus nephrosclerosisra jellemző az interlobularis artériák és az afferens arteriolák szegmentális hialinizációja az érlumen szűkülete nélkül.

Az érintett területeken a vascularis mediában az érfal fokozott átjárhatósága következtében immunglobulin és komplement mutatható ki. A vascularis pólushoz közeli capillaris hurokban a mesangium kiszélesedik, az endothelsejtek duzzadtak, a capillaris lument exsudatum tölti ki.

Súlyosabb állapotban szegmentális extracapillaris sejtproliferáció és összenövések is kialakulnak. Malignus nephrosclerosisra az a jellemző, hogy az interlobularis artériák és az arteriola afferensek intimája is érintett. A subendothelialis tér kiszélesedik, benne plazma és a vér sejtes elemein kívül kollagén is kimutatható.

Esetenként a mediában fibrinoid necrosis is hipertónia készülék. A folyamat az érlumen súlyos szűkületéhez vezet. A glomerulusok ischaemiás collapsusa, tubulusatrophia, interstitialis fibrosis is kialakulhat. A szív leggyakoribb hypertoniás károsodásai: a balkamra-hyperthrophia, a systolés és a diastolés szívelégtelenség, a koszorúér-elégtelenség angina pectoris, akut koszorúér szindróma különféle formái és a különböző ritmuszavarok.

Hypertensiv szemkárosodások A a magas vérnyomás 2 stádiumának tünetei legfontosabb szemészeti szövődményei a következők: Arteria centralis retinae occlusio retinalis stroke : a vezető tünet a hirtelen, fájdalmatlan látásromlás, ami törzselzáródás esetén az egész látótér elvesztésével, ágelzáródás esetén csak az érág által ellátott terület működésének megszűnésével jár. Amaurosis fugax retinalis TIA : az egyszeri vagy több alkalommal néhány percig tartó, spontán megszűnő látásvesztés hátterében valószínűleg spontán megszűnő embolus áll.

Magas vérnyomás

Amaurosis fugaxban retinaoedema, kis vérzés, esetleg az embolus is látható. A vena centralis retinae elzáródásának legfontosabb oka a vénafal károsodása, valamint az, hogy a megvastagodott falú arteriolák az arteriovenosus kereszteződésekben a vénákat kívülről mechanikusan összenyomják. A thrombusképződés valószínűleg másodlagos esemény, amely végül a véna teljes elzáródását okozza. A látáskárosodás mértéke a macula elváltozásától oedema, vérzés függ.

Kórjóslata a törzselzáródások esetében alapvetően rossz. Az exsudativ formában van esély spontán remisszióra, sőt a látás mérsékelt javulására is, de maculaoedema ilyenkor is kialakulhat, és az esetek mintegy harmad része az első 4 hónapon belül ischaemiás formába megy át.

A hypertonia kezelése Dr. Farsang Csaba Az elsődleges hypertoniás betegek kezelésének az a célja, hogy meggátoljuk károsodások, szövődmények kialakulását, és javítsuk a betegek életminőségét.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A másodlagos, következményes hypertonia esetében a kiváltó, elsődleges ok megszüntetése a cél. Meg kell határoznunk tehát a betegek szív- és érrendszeri kockázatát 5. A hypertoniás betegek vérnyomását nem farmakológiai módszerekkel és gyógyszerekkel csökkenthetjük. A kezelést mindig a beteg kockázati állapota szabja meg.

A nem gyógyszeres kezelés Minden hypertoniás beteg kezelésének alapja az életmód megváltoztatása, azaz a nem gyógyszeres a magas vérnyomás 2 stádiumának tünetei 5.

További a témáról